Panaszkezelési törvény
2023. május 25. napjától alkalmazandó az Európai Uniós Whistleblowing Irányelvet hazai jogrendben bevezető új Whistleblowing törvény, azaz a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény.
Miről szól a Whistleblowing törvény?
Panasztevő részére lehetőséget jelent a munkahelyi és beszállítói visszaélések, szabálytalanságok, jogsérelmek bejelentésére, míg a bepanaszolt vállalkozás részére kötelezettséget tartalmaz a panaszok kivizsgálására és a panasztevő anonimitásának biztosítására, továbbá garanciális eljárások kialakítására a panasztevővel szemben negatív intézkedések rendszerszintű biztosítására.
Kiknek kell visszaélés-bejelentési rendszert létrehoznia és üzemeltetnie?
Minden foglalkoztatónak, aki 50 főt meghaladó személyt foglalkoztat, vagy a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül az alábbi kategóriába sorolhatóak, kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni:
- hitelintézetek
- pénzügyi szolgáltatók,
- nemzetközi kézbesítést végzők
- ékszerüzletek, zálogházak
- árukereskedők, ha bármikori készpénzforgalma meghaladhatja a 3.000.000 Ft-ot
- játékkaszinók és szerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők
- ügyvédek, ügyvédi irodák
- bizalmi vagyonkezelők
- műalkotások, régiségek kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozók
- székhelyszolgáltatók
- biztosítók
- könyvvizsgálói tevékenységet végzők
- könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők
- ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők
- pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) szerinti egyéb foglalkoztatók
- hajókat és légijárműveket üzembetartó foglakoztatók
Meddig kell a belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni?
Az 50-249 főt foglalkoztató szervezeteknek 2023. december 17-ig, a 249 főnél több személyt foglalkoztató szervezeteknek vagy a foglalkoztatottak számától függetlenül bevezetésre kötelezetteknek 2023. július 24-ig kell a belső visszaélés-bejelentési rendszert bevezetniük.
Kik tehetnek bejelentést, kik lehetnek panaszosok?
- munkavállalók
- leendő munkavállalók (pl. jelentkezők)
- volt munkavállalók
- vállalkozás tagja, tulajdonosa
- felügyelőbizottsági tagja
- múlt-, jelen- és jövőbeli alvállalkozó, beszállító, megbízott partnere
Miről tehető bejelentés, mi számít panasznak?
Bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ, gyanú, így például diszkromináció, erőfölénnyel visszaélés, vesztegetési kísérlet, rasszizmus, szexizmus, személyiségi jogsértések, szerződésszegések stb.
Hogy tehető bejelentés, panasz?
Bepanaszolt által biztosított módon írásban:
Postai úton
E-mail útján
Webes felületen
Bepanaszolt által biztosított módon szóban:
Telefonon
Hangüzenetküldő rendszer útján
Személyesen
Rendszerünk a törvénynek 100%-ban megfelelően biztosít mind szóbeli, mind írásbeli bejelentő felületet egy modern web alapú szolgáltatáson keresztül, minden szükséges adatbiztonsági előírás betartásával, rendszeresen auditálva.
Mi a foglalkoztató (bepanaszolt) kötelezettsége a bejelentést követően?
Köteles a bejelentő számára 7 napon belül visszajelzést adni a vizsgálat megkezdéséről, valamint 30 napon belül a bejelentést kivizsgálni. A vizsgálat során jogosult további információkat kérni, a bejelentővel kapcsolatot tartani, igény esetén őt akár személyesen is meghallgatni. A kivizsgálási határidő indokolt esetben legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható.
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor köteles intézkedni feljelentés megtételéről, egyéb esetben a foglalkoztató a bejelentések alapján köteles a jogsérelmeket orvosolni, vagy azok ismételt előfordulásával szemben fellépni.
Tehető névtelen bejelentés?
Igen tehető, de azt a foglalkoztató nem köteles kivizsgálni.
Mit jelent a belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése és létesítése?
- bejelentési csatornák létrehozását
- bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek, hatás-, és felelősségi körök kijelölését
- bejelentések kezelésének szabályozását
- bejelentések kezelésének szabályainak összhangba hozását az egyéb belső szabályzatokkal (adatvédelmi, munkajogi, informatikai biztonsági, munka-, és vagyonvédelmi, stb.)
- külső és belső tájékoztatások készítése és közzététele
Mely hatóság ellenőrzi a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését?
Az ellenőrzést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és az adatvédelmi hatóság végzi, akik a belső visszaélés-bejelentési rendszer mellett a foglalkoztató munka- és adatjogi ellenőrzését is elvégezhetik így.
Mit biztosít az Önök részére a Reporting Zrt. ?
- teljes körű ügykezelést szoftveres bejelentő rendszeren keresztül és riporting felületet
- biztosítja az anonimitást
- biztosítja a bejelentések határidőben történő formai és tartalmi kivizsgálását
- biztosítja a bejelentővel történő kommunikációhoz és bejelentések kivizsgálásához szükséges humán erőforrásokat
- jogi támogatást ad
- szükség esetén előkészíti az érdemi bejelentések alapján a szükséges intézkedések iránti javaslatokat, vagy feljelentés tervezetét
- biztosítja a megfelelő tájékoztatásokat és meglévő szabályzatok kiegészítéséhez szükséges dokumentációkat
- vagy akár a törvényi előírásokon felüli teljes panaszkezelésének kiszervezés keretében történő ellátására is alkalmas
Aktuális törvény
Amennyiben teljes körűen tájékozódni szeretne a lenti linken elérheti az aktuális törvény teljes szövegezését.
Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók, valamint az állami szervek működésének jobbá tételében, továbbá Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségeire, valamint biztosítva a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, a következő törvényt alkotja: